Csévharaszt kb 60 km-re található Kecskeméttől északra.
A kevesebb mint 2000 lakosú község 1951-ben jött létre, a Csév és Pótharaszt nevű területekből, melyek a 17. századtól Nagykőröshöz tartoztak, Nagykőrös pusztája volt ez a rész, ahogy Bugac Kecskemété.
A parkoló mellett egy igényesen kialakított fogadótér várja a látogatókat, van itt minden... fajátékok, asztalok, padok, ismertető táblák, kilátó, és egy különleges egyetlen fatörzsből faragott szoborkompozíció, melyet Bartók Béla: Cantata profana - A kilenc csodaszarvas című műve inspirált.
A túránkat végigkísérték a hatalmas és különleges fák, sok mellett ismertető tábla is van.
Pl egy öreg szomorúfűz, mely talán az első védett fa volt itt az 1930-as években. A fűzfa Kínából származik, a 18. században terjedt el, az akáccal nagyjából egy időben, és vált a magyar táj meghatározó részévé.
Nagy szerepe volt ebben az 1800-as években Pótharaszton élt és itt eltemetett Balla Károly polihisztornak, akinek sírját és végrendeletét mi is láttuk-olvastuk. A végrendeletében kérte, hogy 4 vadkörtefát ültessenek a sírja köré, állítólag az alföldön Csévharaszt környékén van a legtöbb vadkörtefa, törzsátmérője 1 m is lehet, ezeket az erdészek külön nyilvántartják. A sírtól nem messze mi is láttunk egy óriási példányt!
A táj a homokpusztagyepek,- borókás-nyáras és erdős sztyepp társulások mozaikjaiból épül fel. Régen sokkal több tölgyes volt erre, annak idején Kitaibel Pál itt találta meg és írta le a pótharaszti vagy tartós szegfűt, mely egyedül itt a Duna-Tisza-közi Homokhátságon fordul elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése