Kargala, Orgovány

Orgovány Kecskeméttől dél-nyugatra kb 22 km-re található település kiterjedt tanya hálózattal (lakóinak egy negyede külterületen él) és nemzeti parkos területekkel. A tatárjárás során elpusztult vidékre kunok költöztek be, valószínűleg az egyik kun vezér a település névadója, de azt is hallottam, hogy orgonát jelent ez a szó. A 18. században kunszentmiklósi kunok települtek a török idők után elnéptelenedett pusztára.

Régen vonat is járt erre, a Kecskemét - Bugac közötti kisvasút, sajnos ez már nem közlekedik. Orgoványról dél-keleti irányban vezet ki a majdnem 7 km hosszú Majsai út, mely egy széles homokos dűlő és az 54-es főúttal teremt kapcsolatot a tanyák között haladva.

Az út kb második felétől északra és délre lévő részt Kargalának nevezik, ezen a szakaszon található az út mellett a régi Kargalai tanyasi iskola is. Talán török eredetű a szó: Karg Allah!”, azaz: segíts, Allah!

A Majsai úttól délre fekvő részt barangoltuk be egy téli, havas napon, jobbára csak csodáltuk a gyönyörű havas buckás - borókás - fehér nyáras tájat! A kezdeti agrártájat hamar váltotta a buckavidék! Nem könnyű a mostani száraz nyarakon a homokos talajon a növénytermesztés, talán a szőlőművelés tart ki a legtovább.

Elsétáltunk a Google által tévesen jelölt emlékhelyig (1), egy gyönyörű fenyves mélyén csak egy magassági pontot találtunk! De a havas út csodaszép volt! Útközben egy elhagyott állattartó telep mellett mentünk el, úgy látszik még ez a tevékenység sem jövedelmező itt.

Visszafelé egy kb 120 m-es csúcsról (2) megpillantottuk a  buckák között rejtőző baptista imaházat.(4) Orgoványon a katolikusokon és reformátusokon kívül baptisták is vannak, akik 1896-tól vannak jelen a faluban, két gyülekezetük is volt, egy a faluban és egy a Kargalában. Ez utóbbi imaházát 1922-ben építették és még ma is áll, elég jól gondozott állapotban, bár valószínűleg nem használják már.

 A mellette lévő tanyák a környékbeli tanyákhoz hasonlóan elhagyottak, leomlottak, eltűntek az elmúlt 50-70 év során. Csak a jukkák, esetleg ásott kutak (veszélyesek, mert időnként a felső betongyűrű nélkül  semmi nem jelzi hogy ott egy mély üreg van) emlékeztetnek rá, hogy egykor tanya állott itt. Mint pl  az erdei fenyves sarka melletti területen, ahol még ezüstfát is találtunk és a régi tanya helyét jelző mélyedést.(3)

Több vadászles arra enged következtetni, hogy járnak ide a vadászok is!

Petőfiszállás - Pálosszentkút

Petőfiszállás Kecskeméttől dél-keletre kb 30 km-re fekszik. A település határában pedig egy több száz éves zarándokhely és kegyhely: Pálosszentkút található. 

A régi időkben Ferencszállás néven kun település volt itt, mely a török időkben elpusztult, templomával együtt. 1791-ben egy pásztor nyáját legeltetvén egy forrásra bukkant, melynek vizében Szűz Mária alakját látta meg. A hagyomány szerint ez a forrás a régi, elpusztított  templom mellett ősidők óta megvolt. A templom maradványait később felhasználták az 1800-as években, amikor új kápolnát emeltek itt és egyre többen keresték fel a gyógyító hatásáról ismert forrást. Az 1940-es években pedig új fejezet kezdődött a kegyhely történetében, amikor a Magyarországra visszatért pálos rend itt telepedett le.

A kegyhely története itt olvasható: www.palosszentkut.hu

A felújított, fákkal beültetett kegyhely szép helyszín az elmélyülésre, imádságra. Csak a közeli M5 autópálya zavarja meg a csendet, sajnos.

Két kapuja nyitva várja a zarándokokat, új és megújult épületekkel,  szobrokkal: 

szabadtéri oltár, Lourdes-i barlang

szentkút

árkádsor

Milleniumi kápolna

kegytemplom

A parkban kis patak csörgedez és a fák között a "Házaspárok útja" állomásainak fa oszlopai és padjai találhatók. Ezen kívül van itt kolostor, Mária múzeum és zarándokház is.

További érdekességek itt olvashatóak.

A kegyhelytől nem messze egy kilátó és kálvária is található, valamint nem messze innen a Péteri-tó  körül 2 tanösvény is van, a nemzeti park honlapján részletes leírás található róluk.

Péteri-tó (Petőfiszállás és Pálmonostora)

Petőfiszállás és Pálmonostora határában található a Péteri-tó, amely eredetileg egy szikes tó, amit a 20. században átalakítottak  halastóvá, felborítva ezzel a környék ökoszisztémáját. Alapvetően a félig mesterséges 84 km hosszú Dong-éri-főcsatorna táplálta volna a 3 tóból álló halastórendszert, de ez az 1990-es évekre  egyre kevésbé sikerült, egyre gyakoribbá váltak azok az évek, amikor szinte teljesen kiszáradt a tó. Megszűnt a halászat,  igyekeznek visszaállítani az eredeti állapotokat, így pl 2021-ben elbontották a két tavat elválasztó gátat is.

A tó nyugati és keleti oldalán is található egy-egy tanösvény, sajnos nincsenek összekötve, félig-meddig ugyan bejárhatók egy túra során is, de ez függ a vízállástól is és mindenképpen nehezebb terepviszonyokra kell készülni ebben az esetben. A 2-3 km-es tanösvények viszont kényelmesen bejárhatók és szép, érdekes táblák tájékoztatnak a túra során.

Részletes tájékoztató található a Péteri-tóról és a túrákról a KNP oldalán.

A Meizl Ferenc (volt iskolaigazgató, madárbarát a névadó) tanösvény Petőfiszállás határában a tó nyugati oldalán lett kiépítve. A Petőfiszállásról keleti irányba kivezető műútról délre fordulva egy dűlőúton közelíthető meg a parkoló, vagy akár gyalogosan is megtehető a tanyák között haladó, tipikus alföldi agrártájon,viszonylag jól járható homokúton. Mi kifogtunk egy szép havas délutánt, kellemesen enyhe napsütésben.

Balról nádas - lápos terület mellett vezet az út, az egyik tanösvény táblánál sok korhadt, félbetört fát találtunk (1), melyeket fontos meghagyni az erdei ökoszisztéma fenntartása miatt.

Ez pedig egy kidőlt fa, amelyik alkalmazkodott a vízszintes életmódhoz!

A parkolótól a tanösvény erdős - fás részen halad, a fák között főleg jobb oldalon sok elhagyott romos tanya vályogfala tűnik fel. Végül kiérünk egy nagy mezőre, ahol balra fordulva feltűnik a tó és a kilátók. Jobbra fordulva  a zöld jelzésű turistaút nyugat felé visszavezet a parkolóhoz egy erdős buckás dűlőúton.

Messziről olyan volt, mintha víz lenne a tóban, de sajnos teljesen ki volt száradva, itt-ott a nádasban találtunk csak kisebb vízfoltokat. Ennek ellenére besétáltunk a fapallón a madárleshez (2)

a túlsó oldalon a Vöcsök tanösvény kilátója (7)

kiszáradt tómeder

Innen jól látható a szemközti parton álló új kilátó (4) is, melyre az 5-ös főútról vezet be út. Illetve a lebontott gát is pont odavisz, ha éppen nem tocsogós az agyagos talaj, ami valószínűleg a szikes tó alja lehetett valamikor. 

a lebontott gát helye (3)

az új kilátó az 5-ös főút közelében (4)

dűlőút a csatorna mellett

A tó északi szélénél végighaladó kiszáradt csatorna mellett kelet felé vezető dűlőúton a Dong-éri-főcsatornáig lehet eljutni, a dűlőút itt északnak fordul, de a csatorna mellett maradva volt egy kis ösvény ami kivezetett a főútig, bár eléggé hepe-hupás felszínen. Itt található a nemzeti park háza (5), kiállító terme amely a Péteri-tó élővilágát mutatja be és innen indul a Vöcsök tanösvény.

Itt már Pálmonostora külterületén járunk, a tanösvény a Dong-éri-főcsatorna mellett halad, majd egy idő után visszafordul és visszavezet a főúthoz. A csatornában sok víz volt, be is volt fagyva, sehol nincs lehetőség átkelni rajta, így ugyanazon az útvonalon lehet csak visszatérni a Meizl tanösvény parkolójába.

Bár van egy zsilip (6), ami olyan mintha híd lenne, de le van zárva.

A zsilip után nem sokára egy újabb kilátóhoz (7) értünk, ahonnan hasonló a kilátás, mint a másik oldalról.

Innen fordultunk vissza, időhiányában már nem mentünk körbe a Vöcsök tanösvényen, hanem a tó északi oldalán lévő csatorna melletti dűlőúton vissza a parkolóba. Ez is egy tipikus alföldi tanyás övezet, állattartással, nagy telkekkel, és szerencsére kerítés mögötti kutyákkal.

A túra után pedig érdemes átmenni a Petőfiszállástól dél-nyugatra található Pálosszentkúti kegyhelyre és az innen nem messze lévő kilátóhoz és kálváriához.

Kerekegyháza- Kunpuszta, Kunsági major

Kerekegyházától nyugatra kb 4 km-re található a Kunsági major (régi Pongrácz tanya), a Szabadszállásra vezető műút mellett. Itt parkoltunk és innen indultunk túrázni a majortól észak-nyugatra található Kunpusztán.

Egy igazi major található itt a puszta közepén, ahol vannak állatok, istállók, szekerek, és persze minden ami a vendéglátáshoz kell, panzió, étterem, úszómedence.

Először templomnak gondoltuk ezt a szép tornyos épületet, de kiderült hogy mesekastély és része a major gyerekparkjának: magyar népmesék parkja és kerek esztendő tematikus játszótér is van itt, a túra végén mi is végigjártuk!

Télen zárva van a major, csak az állatok és gondozóik vannak itt. Ettől függetlenül nagyon szépen rendben van tartva, tiszta és rendezett. Lovak, szamarak, kecskék és még egy kiskecskét is láthattunk!

A major után az első látnivaló a református Kunkerekegyházi templom, melyet 1901-ben építettek és még ma is használnak.

A templom után nemsokára kiértünk a pusztára. Közel s távol semmi nem volt körülöttünk amikor váratlanul észrevettük, hogy 3 nagy kutya fut felénk - talán valamelyik távoli tanyáról jöhettek? Megijedtünk és meggyorsítottuk a lépteinket, nem sok esélyünk lett volna velük szemben, a puszta közepén nincs hová menekülni! Szerencsére egy idő után lemaradtak ... A Varga tanya hotel felé igyekeztünk, kíváncsiak voltunk a puszta másik vendéglátó helyére is, de lemondtunk róla, nem bíztunk az újabb kutyában, amelyik hangos ugatással és szokás szerint póráz és kerítés nélkül fogadott bennünket.

Átvágtunk a pusztán és egy homokbuckás - borókás erdős ligeten keresztül indultunk vissza.

Mire kiértünk az erdőből el kezdett szállingózni a hó és csodálatos mesevilággá változott a táj.

Körbe barangoltuk a havas meseparkot!

A major mellett található tavak vize már be volt fagyva, fél óra alatt fehérré vált a táj, végre téli hangulat lett!

Több, mint 10 km-t gyalogoltunk, a sík terepen nem is lehetett észrevenni!