Orgovány Kecskeméttől dél-nyugatra kb 22 km-re található település kiterjedt tanya hálózattal (lakóinak egy negyede külterületen él) és nemzeti parkos területekkel. A tatárjárás során elpusztult vidékre kunok költöztek be, valószínűleg az egyik kun vezér a település névadója, de azt is hallottam, hogy orgonát jelent ez a szó. A 18. században kunszentmiklósi kunok települtek a török idők után elnéptelenedett pusztára.
Régen vonat is járt erre, a Kecskemét - Bugac közötti kisvasút, sajnos ez már nem közlekedik. Orgoványról dél-keleti irányban vezet ki a majdnem 7 km hosszú Majsai út, mely egy széles homokos dűlő és az 54-es főúttal teremt kapcsolatot a tanyák között haladva.
Az út kb második felétől északra és délre lévő részt Kargalának nevezik, ezen a szakaszon található az út mellett a régi Kargalai tanyasi iskola is. Talán török eredetű a szó: Karg Allah!”, azaz: segíts, Allah!
A Majsai úttól délre fekvő részt barangoltuk be egy téli, havas napon, jobbára csak csodáltuk a gyönyörű havas buckás - borókás - fehér nyáras tájat! A kezdeti agrártájat hamar váltotta a buckavidék! Nem könnyű a mostani száraz nyarakon a homokos talajon a növénytermesztés, talán a szőlőművelés tart ki a legtovább.
Elsétáltunk a Google által tévesen jelölt emlékhelyig (1), egy gyönyörű fenyves mélyén csak egy magassági pontot találtunk! De a havas út csodaszép volt! Útközben egy elhagyott állattartó telep mellett mentünk el, úgy látszik még ez a tevékenység sem jövedelmező itt.
Visszafelé egy kb 120 m-es csúcsról (2) megpillantottuk a buckák között rejtőző baptista imaházat.(4) Orgoványon a katolikusokon és reformátusokon kívül baptisták is vannak, akik 1896-tól vannak jelen a faluban, két gyülekezetük is volt, egy a faluban és egy a Kargalában. Ez utóbbi imaházát 1922-ben építették és még ma is áll, elég jól gondozott állapotban, bár valószínűleg nem használják már.
A mellette lévő tanyák a környékbeli tanyákhoz hasonlóan elhagyottak, leomlottak, eltűntek az elmúlt 50-70 év során. Csak a jukkák, esetleg ásott kutak (veszélyesek, mert időnként a felső betongyűrű nélkül semmi nem jelzi hogy ott egy mély üreg van) emlékeztetnek rá, hogy egykor tanya állott itt. Mint pl az erdei fenyves sarka melletti területen, ahol még ezüstfát is találtunk és a régi tanya helyét jelző mélyedést.(3)
Több vadászles arra enged következtetni, hogy járnak ide a vadászok is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése