Páhi, Orchidea tanösvény

Páhi Kecskeméttől 40 km-re található kis falu a kiskunsági Homokhátságon. A település központjából induló Orchidea tanösvény észak-nyugati irányban halad a Kolon-tó felé, jól bejárható utakon vezet a Kolon-tótól délre húzódó réteken és kőrises láperdők, csatornák mellett (Kispáhi és Páhi csatornák).

Májusban talán a legszebb, a réteken nyíló kosborok és orchideák ekkor virágoznak a legnagyobb tömegben, de mindig találni szépséget ezen a tájon, mely legalább 200 éve őrzi ezt a tájképet (pl a 200 évvel ezelőtti katonai térképen a Pecznyik erdő hasonló kiterjedésű volt, mint most).

Április eleji túránkon a vadkörtefák és a kökény bokrok nyíltak, de ősszel is sok szépséget nyújt a táj.

Az út időnként a vízzel borított kőrises láperdők mellett halad, ahol már sárgállott a salátaboglárka, de a kosborokra és a zászpára még várni kell.

zászpa

salátaboglárka

A túra visszafelé kanyarodó útvonala egy csatorna mellett halad hosszan, virágzó kökény, vadkörte bokrokkal, fákkal. Az idevezető út egy nagy legelőn vág át, ahol lehet gyönyörködni a sok magányos vadkörtefában. A csatorna mellett egy tájékoztató tábla mesél az itt bányászott réti mészkőről, ami többek között a Soltszentimre mellett lévő Csonka torony kövei között is fellelhető.

A túra útvonala a www.kolon-to.com oldalon lévő térképen jól nyomon követhető.

Mi kicsit lerövidítettük, mert nem a falu központjából indultunk, hanem a Jókai utca végéről, és ide kanyarodtunk vissza a réti mészköves táblától. De így is kb 8 km-t gyalogoltunk április elején, éppen a költészet napján! Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy az 1940-es években Páhin tanított Szabó Magda.

Ócsa, Selyem-réti tanösvény

Ócsa több mint 9000 lakosú város, Budapesttől délre 30 km-re, az M5 autópálya 30-as km-énél kihajtva érhető el.

A várostól nyugatra kezdődik az Ócsai Tájvédelmi Körzet, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Déli irányban, Bugyi felé elhagyva a várost, egy derékszögű jobb kanyar után kezdődik a lápon átvezető műút, nagyon kell figyelni, hogy észrevegyük  baloldalt, az erdőben kialakított parkolót, ahonnan a Selyem-réti tanösvény indul. A turistautak.hu térképe alapján jól megtervezhető a túra, körtúraként is érdemes végigmenni rajta, pl ezen az útvonalon.

A tanösvény a Selyemrétre visz, kb 1,5 km-re van a parkolótól, déli irányban haladva a láperdő mesevilágán keresztül. Egy jégkorszaki ősmocsár maradvány, ősi tőzegláp erdő található itt, ahol égeres láperdő és gyöngyvirágos tölgyes váltja egymást.

A tőzegtől fekete vízben égerfák - lábasfák - állnak, a vízen visszatükröződnek a növények és a felhők, kis ösvényeken le is lehet térni helyenként az útról, április végén már sok virágot találni, főként a napsárga szín dominált.Még nyílott a vízben és a parton a mocsári gólyahír, óriási levelekkel, nagy foltokban, a sűrűbb erdők alját nagy tömegben borította a saláta boglárka kerekded levele. A sárga virágok megkülönböztetők, ha figyelmesebben megnézzük virágaikat, leveleiket, felfedezhetők a különbségek!

mocsári gólyahír

bogláros szellőrózsa

salátaboglárka

Találtunk az út széle mellett egy nagy nyári tőzike mezőt, hosszú magas virágszárakon csüngtek a fehér csengettyűk, mint a manósipkák. Óriásnak tűnnek a kisebb tavaszi tőzikékhez képest, amelyek hóvirág nagyságúak.

repkény 

indás ínfű

Még volt ami nem virágozott, de tele volt a fák alja üde zöld leveleikkel, sok-sok gyöngyvirág fog hamarosan virágozni!

salamon pecsét

zászpa

nőszirom

Sok nagy zöld tőlevelet láttunk virág nélkül, melyek közepében mintha bimbó lett volna, de valójában ez az őszi kikerics toktermése, ami a levélhez hasonlóan nyár végére elszárad és ősszel majd csak a lilás rózsaszín virágok fognak virítani.

Sok kidőlt, korhadó fát látni, nem véletlenül, tudatosan hagyják itt őket, ezek a visszahagyott holtfák fontos szerepet játszanak az erdei életközösségben, rovaroknak, és sok más élőlénynek adnak otthont és táplálékot.

A Selyem-réti nagy mező után vissza lehet fordulni, vagy tovább menni déli irányba egy úton, amelyről több helyen is át lehet menni keleti irányban a Nagy-erdő keleti oldalára, és ott visszasétálni északnak, a betonútra. Ez is egy szép séta, egy fákkal, bokrokkal pettyegetett nagy réten, ahol balról a láperdő jobbról már szántók vannak. Ezen a visszaúton sok ernyős sármát és vadászlest láttunk.

ernyős sárma

A vízbe dőlt, korhadó fatörzsön megtelepedtek a mohák, növények: mini kompozíciók.

A körtúra kb 8 km, attól függ mennyit bolyongunk közben virágok után kutatva a keskeny ösvényeken. Vízálló bakancs ajánlott, sok a tocsogós rész, de az ösvényen maradva száraz lábbal végigjárható. Láttunk kisgyerekeket gumicsizmában térdig sárosan a visszavezető dűlőúton, élvezettel mentek bele minden tócsába!

Visszafelé még megálltunk Ócsa központjában, megnézni a református templomot, sajnos csak kívülről, de így is impozáns látvány, és sajnos nem járható körbe, mert eléggé beépült házakkal. 

Komor erődtemplom nádfedeles házikók között  - találó tömör jellemzés a látványról.

Premontrei monostornak épült az 1200-as évek elején, majd 1560-tól a reformátusoké lett ez a román stílusú bazilika. Körülötte pedig több mint 200 éves apró nádfedeles felújított, megőrzött parasztházak, tájházak, turista irodaként működnek, látogathatók. 

És ami kimaradt: a település határában lévő pincefalu.

Az izsáki Kolon-tó április elején

A Kolon-tó a Kiskunság legnagyobb édesvízi mocsara, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe Izsák mellett. A Duna-völgyében elhelyezkedő szikesek és a Duna-Tisza közi Homokhátság között húzódó Turjánvidéken helyezkedik el.

A végeláthatatlan nádasban rekettye bokrok, kiszáradt fák, néhol pedig felcsillan a tájrehabilitáció eredményeképpen kialakított szabad víztükör.

A terület nagyobb része nádasmocsár, az átlagos vízmélység 60-80 cm. Ezt a jellegzetes, pangóvizes, szerves anyagban dús lápi-mocsári vegetáció komplexumot turjánnak nevezték régen. A turján név a 19. század második felétől vált szakszóvá. A fogalom magyarázata a következő: „hajdani, összefüggés nélküli medermaradványokban kialakult mocsár”.

A kb 3000 ha-os területből 1000 ha a nádas, és  630 ha fokozottan védett. Medre egy észak-déli irányú, a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki.

Ezt a változatos vizes élőhelyet rétek, láperdők, homokbuckák, telepített erdők és megművelt földek övezik.

A nádas mögött az izsáki templom tornyok!

A tó környezetében bronzkori leleteket is találtak, de folyamatosan a honfoglalás óta lakják. A tihanyi apátság alapítólevelében is megemlítik mint egyházi birtokot. Úgy tartják, ez az egyetlen hely ezen a vidéken, mely nem pusztult el a török uralom alatt. A lakosok búvóhelyre találtak a Kolon-tó szigetein és nádasaiban.

A tó természetes fejlődése a 19. században szakadt meg, amikor megépítették az első lecsapoló csatornát. Az 1950-es évekre a tavat teljesen lecsapolták, ekkor tőzeget is bányásztak itt egy rövid ideig. Csak az 1980-as és 90-es években kezdődött meg a védett terület rehabilitációja: megemelték a vízszintet, új nyílt vizeket  alakítottak ki. 

A tó nyugati szélén végigsétálva kilátótornyokból gyönyörködhetünk a tájban, több helyen pallókon sétálhatunk be a nádasba, ezek végén madármegfigyelő építmények vannak.

A tó partján és a buckák között is sok tanya volt és még sok meg is van, ilyen-olyan állapotban...

A tó nyugati oldalán valamikor kiterjedt buckavidék húzódott, ezek egy részét elszántották, betelepítették fenyőkkel, akáccal és nyárfával. A Bikatorok részen megmaradt még kevés természetes növényvilággal rendelkező bucka, melyek rendkívül veszélyeztetettek tájidegen özönfajokkal, mint pl a selyemkóró vagy az akác. Ezeket próbálják kiirtani, pl az akác törzsét alul körbevágják és így lassan kiszárad. Nem túl szép látványt nyújtanak ezek a megkínzott fák.

A tanösvények a tó nyugati szélén haladnak, de a keleti oldalon is végig lehet sétálni, ekkor a város és a tó közötti réten,a  fogathajtó pályán és legelőkön megyünk.

A Kolon-to.com oldalon 3 tanösvényt ajánlanak a tó és környékének felfedezésére: 

Aqua Colun, Bikatorok és Orchidea tanösvények, plusz a Poszáta tanösvény, de ezt ezen az oldalon nem említik.

Ezeken kívül a túra során gyakran látni a sárga turista jelzést is, amely Soltszentimrét köti össze Izsákkal. Matyótelepen keresztül haladva ér a kilátódombhoz, innen halad északi irányban a vasútig, onnan pedig tovább északnak, Kisizsák felé.

Az Aqua Colun az izsáki focipályától indul és a nádas észak-nyugati széle mellett halad déli irányban, érintve a Dudás tanyát (itt lehet parkolni is) a Kilátókig.

A Bikatorok a tó dél-nyugati részén lévő kilátódombtól indul északi irányba a homokbuckák felé, a legmagasabb ponton - 126 m - lévő kilátóhoz, amely most életveszélyesen meg van dőlve, pedig nagyon szép kilátás volt a tetejéről a mellette lévő hatalmas fenyőfákkal és a borókás buckák látványával.

Az Orchidea tanösvény pedig Páhiról indul, és a tó déli részén halad a kaszálóréteken.

A Poszáta tanösvény  a Bognár tanya és a Madárvárta közötti részt barangolja be.

Ez pedig már az éppen nem látogatható kilátó a Bikatorokban a körülötte lévő hatalmas fenyőkkel.

Április elején még éppen hogy csak zöldült a táj, de találtunk már virágokat is.

Virágzik a barack

martilapu a tó partján

talán epergyöngyike a buckák között

már teljes virágzásban voltak a pimpók

és most kezdett nyílni a védett báránypirosító

pusztai kutyatej, de volt sok farkas kutyatej is

Buckaközi mélyedésben lévő tó a Poszáta tanösvényen, sikerült egy békát is lencsevégre kapni!

Eltávolodva a nádastól, egy másik világban találjuk magunkat, a homokpusztagyep egyhangúságát csak a borókák, fehér nyárak törik meg, itt még sikerült megőrizni az eredeti tájképet.

A háttérben már megjelenik a telepített fenyves.

virágzik a kétlaki fehér nyár

időnként az út a telepített erdők között vezet

tölgyfazuzmó

A Kolon-tó nagyon változatos, a nádas, mocsaras táj mellett az ős Duna által lerakott futóhomokot a szél dimbes-dombos buckavidékké alakította. A kettő egymás mellett egy túra során bebarangolható.