Széki lile tanösvény, Dunatetétlen

A tanösvény Dunatetétlen külterületén található, a Böddi-széken, a Fülöpszállás és Dunatetétlen között húzódó szikesek déli részén, a Sós-éri csatorna mellett.

Az 52-es főútról a Kígyósi Csárda után kell letérni dél-nyugatnak azaz Dunatetétlen felé egy alsóbbrendű útra, kb 3,4 km után érünk a csatornához, ahol tábla jelzi a tanösvényt és parkolási lehetőség is van.

A tanösvény névadója a széki lile nevű madár, melynek utolsó jelentős hazai fészkelőterülete a Böddi-szék. Magyarországon 30-50 pár fészkelhet, melyből 10-15 fészek található itt. Természetesen nem láttuk őket!

A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében, több mint 700 hektáros területen fekszik, a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak láncolatának délnyugati tagja.  Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint az Akasztói horgász és halastavak, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.

A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt, amit annak idején kettévágtak a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésére hivatott Sós-éri főcsatornával. Sajnos természetvédelmi szempontból ez nem bizonyult kedvezőnek, 60-70 év távlatából már látszódtak a negatív következmények: a csatorna akadályozta a természetes vízmozgást, megváltoztatta a szikes tó vízháztartását, szerves anyag feldúsulást okozott és a tó fokozatos feltöltődését eredményezte.

 Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, túzok, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs. Vonuláskor a Böbbi-szék igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely a partimadarak és lúdfélék számára.

Sós-éri csatorna

A tanösvény 3 km hosszan halad a csatorna egyik partján, majd egy hídon átkelve visszatérhetünk a csatorna másik oldalán, így lesz 6 km hosszú. Ez unalmasnak tűnhet, de valójában nagyon változatos tájon haladtunk és el is feledkeztünk az útvonal egyenességéről! 

A hídon átkelve a vízen túl egy másik tanösvény kilátói és egy állattartó telep látható. Kb 1 km múlva pedig a Bauer kastély melletti kilátó is látható a tó másik partján. (Az a tanösvény a csatornától északra halad, az 52-es főútról való leforduló után kb 900 m-re kell balra fordulni egy erdő mellett.)

Hatalmas szikes tavak, nádasokkal , apró szigetekkel megtörve és rengeteg vízi madár szolgált látnivalóul. Március közepén még nem éledt a vegetáció (és nagy szárazság is volt), annál aktívabbak voltak a madarak! 

A barna és a sárga minden árnyalata váltakozott az ég, a szikes tavak és a csatorna kékjével, időnként a rikítóan fehér szikfoltokkal.

Péteri-tó (Petőfiszállás és Pálmonostora)

Petőfiszállás és Pálmonostora határában található a Péteri-tó, amely eredetileg egy szikes tó, amit a 20. században átalakítottak  halastóvá, felborítva ezzel a környék ökoszisztémáját. Alapvetően a félig mesterséges 84 km hosszú Dong-éri-főcsatorna táplálta volna a 3 tóból álló halastórendszert, de ez az 1990-es évekre  egyre kevésbé sikerült, egyre gyakoribbá váltak azok az évek, amikor szinte teljesen kiszáradt a tó. Megszűnt a halászat,  igyekeznek visszaállítani az eredeti állapotokat, így pl 2021-ben elbontották a két tavat elválasztó gátat is.

A tó nyugati és keleti oldalán is található egy-egy tanösvény, sajnos nincsenek összekötve, félig-meddig ugyan bejárhatók egy túra során is, de ez függ a vízállástól is és mindenképpen nehezebb terepviszonyokra kell készülni ebben az esetben. A 2-3 km-es tanösvények viszont kényelmesen bejárhatók és szép, érdekes táblák tájékoztatnak a túra során.

Részletes tájékoztató található a Péteri-tóról és a túrákról a KNP oldalán.

A Meizl Ferenc (volt iskolaigazgató, madárbarát a névadó) tanösvény Petőfiszállás határában a tó nyugati oldalán lett kiépítve. A Petőfiszállásról keleti irányba kivezető műútról délre fordulva egy dűlőúton közelíthető meg a parkoló, vagy akár gyalogosan is megtehető a tanyák között haladó, tipikus alföldi agrártájon,viszonylag jól járható homokúton. Mi kifogtunk egy szép havas délutánt, kellemesen enyhe napsütésben.

Balról nádas - lápos terület mellett vezet az út, az egyik tanösvény táblánál sok korhadt, félbetört fát találtunk (1), melyeket fontos meghagyni az erdei ökoszisztéma fenntartása miatt.

Ez pedig egy kidőlt fa, amelyik alkalmazkodott a vízszintes életmódhoz!

A parkolótól a tanösvény erdős - fás részen halad, a fák között főleg jobb oldalon sok elhagyott romos tanya vályogfala tűnik fel. Végül kiérünk egy nagy mezőre, ahol balra fordulva feltűnik a tó és a kilátók. Jobbra fordulva  a zöld jelzésű turistaút nyugat felé visszavezet a parkolóhoz egy erdős buckás dűlőúton.

Messziről olyan volt, mintha víz lenne a tóban, de sajnos teljesen ki volt száradva, itt-ott a nádasban találtunk csak kisebb vízfoltokat. Ennek ellenére besétáltunk a fapallón a madárleshez (2)

a túlsó oldalon a Vöcsök tanösvény kilátója (7)

kiszáradt tómeder

Innen jól látható a szemközti parton álló új kilátó (4) is, melyre az 5-ös főútról vezet be út. Illetve a lebontott gát is pont odavisz, ha éppen nem tocsogós az agyagos talaj, ami valószínűleg a szikes tó alja lehetett valamikor. 

a lebontott gát helye (3)

az új kilátó az 5-ös főút közelében (4)

dűlőút a csatorna mellett

A tó északi szélénél végighaladó kiszáradt csatorna mellett kelet felé vezető dűlőúton a Dong-éri-főcsatornáig lehet eljutni, a dűlőút itt északnak fordul, de a csatorna mellett maradva volt egy kis ösvény ami kivezetett a főútig, bár eléggé hepe-hupás felszínen. Itt található a nemzeti park háza (5), kiállító terme amely a Péteri-tó élővilágát mutatja be és innen indul a Vöcsök tanösvény.

Itt már Pálmonostora külterületén járunk, a tanösvény a Dong-éri-főcsatorna mellett halad, majd egy idő után visszafordul és visszavezet a főúthoz. A csatornában sok víz volt, be is volt fagyva, sehol nincs lehetőség átkelni rajta, így ugyanazon az útvonalon lehet csak visszatérni a Meizl tanösvény parkolójába.

Bár van egy zsilip (6), ami olyan mintha híd lenne, de le van zárva.

A zsilip után nem sokára egy újabb kilátóhoz (7) értünk, ahonnan hasonló a kilátás, mint a másik oldalról.

Innen fordultunk vissza, időhiányában már nem mentünk körbe a Vöcsök tanösvényen, hanem a tó északi oldalán lévő csatorna melletti dűlőúton vissza a parkolóba. Ez is egy tipikus alföldi tanyás övezet, állattartással, nagy telkekkel, és szerencsére kerítés mögötti kutyákkal.

A túra után pedig érdemes átmenni a Petőfiszállástól dél-nyugatra található Pálosszentkúti kegyhelyre és az innen nem messze lévő kilátóhoz és kálváriához.

Páhi, Orchidea tanösvény

Páhi Kecskeméttől 40 km-re található kis falu a kiskunsági Homokhátságon. A település központjából induló Orchidea tanösvény észak-nyugati irányban halad a Kolon-tó felé, jól bejárható utakon vezet a Kolon-tótól délre húzódó réteken és kőrises láperdők, csatornák mellett (Kispáhi és Páhi csatornák).

Májusban talán a legszebb, a réteken nyíló kosborok és orchideák ekkor virágoznak a legnagyobb tömegben, de mindig találni szépséget ezen a tájon, mely legalább 200 éve őrzi ezt a tájképet (pl a 200 évvel ezelőtti katonai térképen a Pecznyik erdő hasonló kiterjedésű volt, mint most).

Április eleji túránkon a vadkörtefák és a kökény bokrok nyíltak, de ősszel is sok szépséget nyújt a táj.

Az út időnként a vízzel borított kőrises láperdők mellett halad, ahol már sárgállott a salátaboglárka, de a kosborokra és a zászpára még várni kell.

zászpa

salátaboglárka

A túra visszafelé kanyarodó útvonala egy csatorna mellett halad hosszan, virágzó kökény, vadkörte bokrokkal, fákkal. Az idevezető út egy nagy legelőn vág át, ahol lehet gyönyörködni a sok magányos vadkörtefában. A csatorna mellett egy tájékoztató tábla mesél az itt bányászott réti mészkőről, ami többek között a Soltszentimre mellett lévő Csonka torony kövei között is fellelhető.

A túra útvonala a www.kolon-to.com oldalon lévő térképen jól nyomon követhető.

Mi kicsit lerövidítettük, mert nem a falu központjából indultunk, hanem a Jókai utca végéről, és ide kanyarodtunk vissza a réti mészköves táblától. De így is kb 8 km-t gyalogoltunk április elején, éppen a költészet napján! Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy az 1940-es években Páhin tanított Szabó Magda.