Bugac és Pétermonostora

Bugac a pusztát, az ősborókást, a homokbuckákat jelenti valamint fontos idegenforgalmi központ, külföldi turisták részére szervezett lovasbemutatókkal és magyaros ebédekkel.

Néhány érdekesség:

Bugac mint idegenforgalmi látványosság 1933-tól ismert a külföldiek számára, négy kecskeméti újságíró kezdeményezésére szervezett az országos idegenforgalmi iroda bemutatót a bugaci pusztán, ami világsiker lett.1937-ig közel 20 ezer látogató jött el megnézni  a  bugaci pásztoréletet!

A falu 1910-ben jött létre, mint Monostorfalva és csak 1950-ben lett önálló település. Ma Bugac kb 2500 lakosú nagyközség.

A puszta évszázadokon át Kecskeméthez tartozott, a Kiskunság legnagyobb legelője, a nomád pásztorkodás színhelye volt.

Az 54-es főútról letérve kb 10 km után egy elágazáshoz érünk: balra van a falu, jobbra pedig a puszta. Elhaladunk a Kurultáj hatalmas díszletei mellett, majd kb 3,5 km-t haladva betonúton érünk a Karikás csárdához, a puszta kapujához.  Innen földút vezet a Pásztormúzeumhoz már  a végeláthatatlan legelőn át gyalogolhatunk ide.

Itt található a méntelep, az őshonos magyar háziállatfajták bemutatóhelye, illetve innen indul több tanösvény  (pl Boróka tanösvény) (ls még csodautak.hu) is, bár nem egyszerű eligazodni és egy részük eltűnt, bekerítették, a kilátó leégett, valószínű a 2012 körül történt erdőtűzben.

 

Az egyik tanösvény rovarhoteleket és madárodú típusokat mutat be.

 A földön sok-sok gubacsot láttunk, a tölgyfa gubacs darázs tevékenységének eredményeképpen. 

A sétánk elején hatalmas fenyőfák között vezetett az út.

Majd tettünk egy kört a homokbuckákon, ahol a 2012-es erdőtűz nyomai még nagyon látszódtak,  a homokot az elszáradt, megégett faágak bizarr alakjai borították. Megdöbbentő  volt  a boróka nélküli buckák kopár látványa. Állítólag száz években mérhető a korábbi ősborókáshoz hasonló populáció kialakulása.

A barnásszürke alapszínt csak néha törte meg egy moha párna zöldje. 

Még alig találtunk virágzó pimpót, néhol apró mezei árvácskák nyíltak a homokon. 

A túra után megnéztük a Bugactól keletre található Pétermonostora (Felsőmonostor) nevezetű Árpádkori monostorromot és ásatási helyszínt. Maga a helyszín talán nem túl látványos, bár sok ismertető tábla és asztalok padok is vannak, viszont a hely története nagyon meglepett bennünket! Nem képzeltük volna, hogy a kő alapokon ilyen hatalmas és gyönyörű épület együttes volt a Duna-Tisza közi Homokhátságon a 1200-as évek elején! 2002-ig nem is tudtak róla, 2009-től kezdődött meg a régészeti feltárás.

Itt volt a tatárjárás előtt a Duna-Tisza közi Homokhátság regionális központja, amely kb a mai Kecskemét szerepének felel meg. Több négyzetkilométernyi kőházakból álló virágzó település  az Árpád korban! Gazdagságát jelzi, hogy többek között sok mérleget találtak itt és egy Szent Péter ereklyetartót, valószínűleg Szent Péter ereklyével, ami persze már nincs meg.

Mindez a tatárjáráskor elpusztult, a környékre kunok települtek és évszázadokon át kun település volt itt. A Bugac szó is kun eredetű, a buga bikát jelent, a bugac pedig bikával foglalkozó ember. A környék egészen 1950-ig Kecskemét pusztája volt.