Helvécia Kecskeméttől dél-nyugatra kb 7 km-re található.
A homokos talajú környék
szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, melynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul
estek, a homokon azonban nem él meg a kórt terjesztő gyökértetű. A telep Wéber Ede Balatonfüreden dolgozó svájci tanárnak köszönhetően
jött létre 1892 márciusában, és az ő végakaratából kapta a Helvécia
nevet. Ekkor 501-en lakták, főként a Balaton-felvidékről idetelepült
szőlőművesek. Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, melyet Kecskeméttől vásárolt.
(Wikipédia)
A turistajelzés itt jobbra, azaz északnak fordul, ezt követtük mi is a Nyakvágó halomig.
Ezt a részt Köncsög pusztának nevezik, mely Kecskemét pusztája volt régen, ma nagyobb részt Helvéciához tartozik. Helvécia környéke a legrégebbi idők óta lakott terület, a középkorban itt volt a néphagyomány szerint a kun Cseg (ma Köncsög) vezér szállásterülete.
A turistaút jól járható, balról szőlőültetvény jobbról erdő mellett haladtunk, az erdőben sok mahónia volt, lilás-bíborosra színeződött levelei feltűnőek voltak. A Nyakvágó halomig végig jól látható a piros jelzés, amely több tanya, állattartó telep mellett halad el. Kutyákra kell számítani, néhol a kerítés mögött vannak, néhol szabadon járnak - kelnek - futnak az állattartó telepek körül. Sok - sok tehenet láttunk! - villanypásztorral elkerített legelőkön. A legelőn találtunk levedlett kígyóbőrt, viperának gondoljuk és otthon az autóban kullancsot is találtunk, úgy látszik a hideg még nem végzett velük.
A Nyakvágó halom már messziről kimagaslik, bár magassága nem éri el a 120 métert sem. Középkori hármashatárt jelöl, 3 kun település határa érintkezik itt: Ágasegyháza, Orgovány és Köncsög puszta azaz Helvécia. Tetejéről szép kilátás nyílik a fás-cserjés ligetekkel tarkított puszta barnába öltözött téli tájára.
A piros jelzés innen tovább megy nyugati irányban Ágasegyháza felé, mi viszont délnek fordultunk és egy dűlő úton szántóföldek mellett mentünk vissza a kisvasút felé.
Egy idő után letértünk erről az útról és az erdők övezte legelők mellett haladtunk tovább.
A kisvasút mentén is mehettünk volna vissza az autókhoz, de volt egy dűlő út északi irányban, ezt választottuk, így hosszabb lett a túra, majdnem 9 km-t gyalogoltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése