2021. december 6., hétfő

Helvéciai körtúra: Köncsög puszta - Nyakvágó halom - Wéber Ede kilátó

Helvécia Kecskeméttől dél-nyugatra kb 7 km-re található.

A homokos talajú környék szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, melynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul estek, a homokon azonban nem él meg a kórt terjesztő gyökértetű. A telep Wéber Ede Balatonfüreden dolgozó svájci tanárnak köszönhetően jött létre 1892 márciusában, és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet. Ekkor 501-en lakták, főként a Balaton-felvidékről idetelepült szőlőművesek. Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, melyet Kecskeméttől vásárolt. (Wikipédia)


A településről a Kiskőrösi úton kijőve, a kisnyomtávú vasútvonal mentén haladva dél-nyugati irányban először műúton, majd kavicsos végül földúton közelítettük meg a túra kiindulópontját, ami egykoron a kisvasút Köncsögpusztai megállója volt. Néhol már alig látható a sín, amely Kecskemétről Helvécián - Orgoványon át Kiskőrös felé tart. A Ludastói iskolától ezen az útvonalon halad a piros turistajelzés is erdők között a sínek és a földút mellett. Kiérve az erdőből a bal oldalon lévő legelő szélén parkoltunk.

A turistajelzés itt jobbra, azaz északnak fordul, ezt követtük mi is a Nyakvágó halomig.

Ezt a részt Köncsög pusztának nevezik, mely Kecskemét pusztája volt régen, ma nagyobb részt Helvéciához tartozik. Helvécia környéke a legrégebbi idők óta lakott terület, a középkorban itt volt a néphagyomány szerint a kun Cseg (ma Köncsög) vezér szállásterülete.



A turistaút jól járható, balról szőlőültetvény jobbról erdő mellett haladtunk, az erdőben sok mahónia volt, lilás-bíborosra színeződött levelei feltűnőek voltak. A Nyakvágó halomig végig jól látható a piros jelzés, amely több tanya, állattartó telep mellett halad el. Kutyákra kell számítani, néhol a kerítés mögött vannak, néhol szabadon járnak - kelnek - futnak  az állattartó telepek körül. Sok - sok tehenet láttunk! - villanypásztorral elkerített legelőkön. A legelőn találtunk levedlett kígyóbőrt, viperának gondoljuk és otthon az autóban kullancsot is találtunk, úgy látszik a hideg még nem végzett velük.



A Nyakvágó halom már messziről kimagaslik, bár magassága nem éri el a 120 métert sem. Középkori hármashatárt jelöl, 3 kun település határa érintkezik itt: Ágasegyháza, Orgovány és Köncsög puszta azaz Helvécia. Tetejéről szép kilátás nyílik a fás-cserjés ligetekkel tarkított puszta barnába öltözött téli tájára. 


A piros jelzés innen tovább megy nyugati irányban Ágasegyháza felé, mi viszont délnek fordultunk és egy dűlő úton szántóföldek mellett mentünk vissza a kisvasút felé.


Egy idő után letértünk erről az útról és az erdők övezte legelők mellett haladtunk tovább.





A Határcsárda megállónál értünk a kisvasúthoz, itt fel is mentünk egy kb 112 m magas buckára, a tetején egyetlen madáretetős fával.




A kisvasút mentén is mehettünk volna vissza az autókhoz, de volt egy dűlő út északi irányban, ezt választottuk, így hosszabb lett a túra, majdnem 9 km-t gyalogoltunk.




A Nyakvágó halomnál a piros túraút vízszintes szakasza együtt halad a Nyakvágó félmaraton 22,5 km-es déli  szakaszával, amelynek nagy kék táblái jól látszódtak. Részben ezen az útvonalon haladt a Petőfi túrakör egyik túrája, szép leírással a tájról. Ez az útvonal Ballószögről indul.



A hazafelé vezető úton még letértünk a Wéber Ede kilátóhoz, bár sajnos a napnyugta innen nem olyan látványos, mivel a nyugati oldalon lévő erdő eltakarja. Földúton, pocsolyákat kerülgetve jutottunk ide, ehhez a szépen rendben tartott pihenő helyhez, padok és asztalok várják a turistákat az erdő szélén. Akár innen, vagy a kilátóból lehet gyönyörködni a hatalmas legelőben és a villanypásztor mögött békésen legelésző tehenekben.







További érdekességek Helvéciáról  itt.
Az Aranyhomok Egyesület honlapjáról  pedig letölthető egy mobil applikáció mely segít a környék látnivalóinak felfedezésében.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Széki lile tanösvény, Dunatetétlen